Bokaszalag – szakadás, térdízületi keresztszalag – szakadás és a befagyott váll...
A bokaízületi szalagok szakadása gyakorta alakul ki sportsérülések
kapcsán. Nemritkán elég egy apró, rossz mozdulat hogy a szalag
megsérüljön. Különösen a külső bokaszalag sérülése gyakori. A külső boka
területén három különböző szalagot találunk, amelyek az ízületi
stabilitásért felelnek. Sérülések esetén gyakori az elülső és a középső
szalag érintettsége. A hátsó szalag az anatómiai helyzeténél fogva
kevésbé veszélyeztetett.
Futballsérülések esetén legtöbbször a fejelés utáni landolásnál,
bokaficam fellépte miatt jön létre a sérülés. Ebben az esetben a
védtelen bokaízületre nagy sebességgel való visszaérkezés túllépi az
úgynevezett kritikus “billenési határt” és az izomzat nem tudja időben
követni a mozdulatot. Különösen veszélyeztetett helyzetet teremt egy
csökkent reakcióképességű, fáradt, bemelegedett izomzat szintúgy, mint a
rossz koordinációs képességű izmok. A sérüléskor a boka belső és külső
oldalán erős fájdalom és duzzanat lép fel. A vizsgálat során tipikus
nyomási fájdalom található a boka külső oldalán. Egy-két nap elteltével
vérömleny jelenik meg. Komplett szakadásnál előfordul, hogy a fájdalom
relatív gyorsan eltűnik, ami miatt gyakran alábecsülik a sérülést. A
terápiát tekintve elmondhatjuk, hogy napjainkban, ellentétben a korábbi
kezelési trenddel mindinkább a konzervatív (operáció nélkül) kezelések
kerülnek előtérbe. Elsőként gipsszel, majd néhány nap elteltével
speciális ortézissel (sín) látják el a sérültet. Bizonyos esetekben
természetesen szóba jön az operációs megoldás.
Gyógytorna utókezelés nagy szerepet játszik a bokaízület
stabilizálásában, amit a járó- és koordinációs tréningekkel,
izomerősítéssel érhetünk el. Az ízület általában hét-nyolc hét
elteltével az ízület sport szempontjából is újra teljesen terhelhető.
Térdízületi keresztszalag – szakadás
Az elülső, a hátsó keresztszalag, a térd oldalszalagjaival és a
meniscusokkal együtt felelősek a térdízület stabilitásáért. A
legfontosabb szerep az elülső térdszalagnak jut. Szakadására a normál
járás megváltozása hívja fel elsőként a figyelmet, majd idővel krónikus
térdízületi instabilitás léphet fel. A szalag anatómiai funkciója a
combcsont, sípcsont felületén való hátracsúszásának megakadályozása.
Szakadás esetén ez a funkció korlátozott, ami a meniscus, az ízületi
porc és az ízületi tok túlterheléséhez, károsodásához vezethet. Emiatt
lehetőség szerint az eredeti állapot gyors visszaállítására kell
törekednünk.
Annak eldöntése, hogy a sérülést műtéti vagy konzervatív módon
kezelik, egyénenként változó, több tényezőtől függ, mint az életkor, a
fizikai aktivitás, a munka, esetleges kísérő sérülések (meniscus). Az
esetek túlnyomó többségében a beavatkozás athroscopia formájában
történik. A leggyakoribb operációs technika az úgynevezett keresztszalag
plasztika, ahol egy másik, saját ín egy részét ültetik be a szalag
pótlására.
Az operáció utáni rehabilitáció 2-3 hetes intenzív gyógytornakezelés
után egy további ambuláns rehabilitációs tornakezeléssel folytatódik. A
gyógytorna kezelés fő célja az érintett térdízület koordinációs
képességének, stabilitásának visszanyerése. Kiegészítő terápiaként
elektromos kezelés, ultrahang, jegelés jöhet például szóba. Ezek
segítségével a vérkeringést serkentjük, a fájdalmat csökkentjük.
Ülő munkát végzők általában egy hét elteltével visszanyerik
munkaképességüket, nehéz fizikai munkát végzőknél ez az idő kb. 6 hétre
tolódik. A sportokat tekintve azt mondhatjuk, hogy az úszás,
kerékpározás, gyaloglás kb. 6 hét után végezhető, azok a sportok pedig
amik stopmozdulatokkal és gyors irányváltoztatatással járnak, kb. 6
hétig kerülendők. Természetesen az egyéni eltéréseket mindig figyelembe
kell vennünk. Általánosságban elmondható hogy amennyiben komplikációkkal
nem kell számolnunk, három hónap szükséges a rehabilitációhoz.
Befagyott váll
Ha az embernek fáj valamely testrésze azonnal kímélni kezdi,
megpróbálja minél kevesebbet mozgatni, gondolván, majd csak elmúlik
magától is a baj. A legtöbb ember így van a vállízület fájdalmával is.
Gyógytornászként csak javasolni tudom, hogy így ne tegyen! Ha nem tesz
semmit a fájdalom ellen, mitől várja a javulást?
A vállízület nagyon szabad ízület, amelyet a lapocka és a felkarcsont
alkot. A lapocka ízületi árkot alkotó külső része nagyon sekély, így a
felkarcsont ízületi fejet alkotó felső része szinte minden irányba
akadály nélkül tud elmozdulni. A vállízületben található egy járulékos
porc elem, amely mélyíti az ízületi árkot. Az ízületet körülvevő ízületi
tok nagyon laza, és még az erős szalagok sem határolják be a mozgást.
Hogy a vállunk mégsem ficamodik ki minden alkalommal, amikor például a
villamos fékez, az az ízületet körülvevő úgynevezett rotátor köpenynek
köszönhető. Ez tulajdonképpen négy izomból áll, amely a lapockáról a
felkarcsonthoz haladva minden irányból körbeveszi és stabilizálja az
ízületet. Ezen túl még számos izom veszi körbe a vállízületet különböző
rétegekben. A rétegek között folyadékkal telt bőnyéket találni, amelyek
az elmozdulást teszik “olajozottá”.
A speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően az ember szinte
bármilyen irányú mozdulatra képes a karjával. Fájdalom hatására olyan
tartást vesz fel, amelyben a legjobban kíméli az adott ízületet. A váll
esetében enyhén felfelé, előrefelé húzzuk a vállunkat, így védve a külső
behatásoktól, minimalizálva minden olyan irányú mozgást, amely esetleg
fájdalmat provokál. Ezzel pár napig nem is lenne gond, csakhogy az
esetek nagy részében nem pár napról van szó, így kialakul egy önmagát
rontó kör: fáj a váll, ezért kímélni kell, a kímélet miatt beszűkül a
mozgástartomány, amelyből kimozdítva a kart minden újabb mozgás
fájdalmat fog okozni. Végeredményként olyan mozgásbeszűkülések alakulnak
ki – baleset nélkül is -, hogy akár szokványos hétköznapi mozdulatok
megtételére is képtelenné válik a beteg. Például magasabb fésülködni,
mindennapi tisztálkodásban ellátni magát stb. Ha ez sokáig áll fenn,
(hetek, hónapok) a mozgásbeszűkülés állandóvá válik – ezt nevezik
befagyott vállnak.
Ennek megelőzése érdekében nagyon fontos kideríteni, miért is alakult
ki az a fájdalom, amely miatt nehézkessé váltak a mozdulatok. Ha
sérülés éri a vállat, meg kell vizsgálni, hogy mely anatómiai képlet
sérült. Egyes elmozdulások röntgennel is láthatók, mint például egy
vállficam, más esetekben olyan pici az elmozdulás vagy olyan képlet
mozdul el, amely röntgennel nem érzékelhető. Érdemes ilyen esetekben egy
manuálterapeutát felkeresni, aki “helyre” teszi a vállat. Ezt követi a
funkciók helyreállítása speciális gyógytornával.
Sokszor azonban sérülés nélkül lép fel a fájdalom. Ilyenkor, ha nem
múlik el pár napon belül, érdemes szakemberhez fordulni.
Fájdalomcsillapítás és pár napos pihentetés után nagyon fontos a
mozgásterápia megkezdése, mert a rövidülésre hajlamos képletek (izmok,
szalagok) nagyon hamar veszítenek nyújthatóságukból, erejükből. Az
ízületet körülvevő tok letapad és kialakul a befagyott váll szindróma.
Ez a folyamat igen nehezen és csakfáradtságos munka árán fordítható
vissza. Általában elmondható, hogy amennyi ideje fennáll a probléma,
annak az időnek minimum a kétszerese szükséges a gyógyuláshoz.
Nagyon fontos a mozgásterápia során,
hogy ne csak a vállat kezeljük, hanem az egész embert. A váll tornája
mindig a helyes testtartás beállításával kezdődik. Ennek érdekében
sokszor szükség lehet más izmok nyújtására és erősítésére is, mint
például a nyakizmok, hátizmok, hasizmok. Az optimális tartást aztán
annyira el kell sajátítani, hogy a mindennapok munkavégzése során már
külön energiát ne igényeljen ennek figyelése. Mivel nem vagyunk
egyformák, mindenkinek személyre szabottan kell meghatározni, hogy mit
kell javítani a tartásán. Általánosságban azonban elmondható, hogy a
helyes tartást úgy érhetjük el, ha az állat megpróbáljuk behúzni, a
vállakat enyhén hátrahúzni, fejtetővel picit felfelé nyújtózni, miközben
a hasunkat is enyhén behúzva tartjuk és a hátunk megközelítőleg
egyenes. Ebben a helyzetben végezhetők a gyakorlatok.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu